Összefoglaló. Bevezetés és célkitűzés: A 3 év alatti korcsoportban a súlyos kisgyermekkori fogszuvasodás (S-ECC) gyakoriságának vizsgálata és a kisgyermekes szülők szájegészséggel kapcsolatos ismereteinek felmérése. Módszer: Háromszázhatvankét, 36 hónapos vagy annál fiatalabb gyermek (átlagéletkor: 28,49 ± 5,25 hónap) fogászati szűrővizsgálatát végeztük el, és szüleik számára önkéntesen kitölthető kérdőívet állítottunk össze. A 306 kitöltött kérdőív eredményét a gyermekek fogászati statusával egyénenként összevetve statisztikai analízist végeztünk. Eredmények: A gyermekek fogászati szűrésekor 15,46% volt a cariesprevalencia: df-t-index = 0,685 ± 2,20; az általunk javasolt, az előtört fogak számával módosított df-t-index = 0,758 ± 2,42, SiC-index = 2,06 ± 3,33. A vizsgált populációban nem találtunk tömött vagy fogszuvasodás miatt eltávolított fogat. A korábban szájhigiénés tájékoztatásban részesült/nem részesült szülők gyermekeinél nem volt szignifikáns különbség a szuvas fogak számának (p = 0,196), a fogyasztott folyadék cukortartalmának (81,5%/71,5%) és a bevitel módjának (p = 0,453) tekintetében. A gyermeküket 6 hónapos korukig kizárólagosan anyatejjel tápláló édesanyák nagyobb eséllyel választották a vízzel történő itatást (75%/52%) pohárból (68,1%/28,8%) a későbbiekben. Az édesanya legmagasabb iskolai végzettsége kulcsszerepet játszik mind az anyatejes táplálás melletti elhivatottságban (felsőfok: 53,4%, középfok: 34,2%, alapfok: 37,5%), mind a cariesfrekvencia csökkentésében (p = 0,015). Következtetés: A szülői szájhigiénés prevenciós tájékoztatás jelenleg nem hatékony. Eredményeink alapján a fogászati szűrést 1 éves kor előtt meg kell kezdeni, amely a hatékony, rendszeres fogászati prevenciós tanácsadás lehetőségét is megteremtené. Szükségesnek látjuk a védőnők és a gyermekháziorvosok folyamatos továbbképzésében a kisgyermekkori fogszuvasodás alapismereteinek integrációját. Orv Hetil. 2021; 162(22): 861-869. To investigate the frequency of severe early childhood caries (S-ECC) under 3 years of age and to assess the oral health related knowledge of parents/guardians with preschool children. 362 children younger than 36 months (mean age: 28.49 ± 5.25 months) were screened and a voluntary questionnaire for their parents was compiled. Statistical analysis was carried out comparing the results of the 306 completed questionnaires with the dental status of the screened children. Caries prevalence in the examined population was 15.46%, df-t index = 0.685 ± 2.20, our suggested modified df-t index based on the number of erupted teeth = 0.758 ± 2.42, SiC-index = 2.06 ± 3.33. No filled or extracted tooth due to caries was found in the study group. There was no significant difference in the number of carious teeth (p = 0.196), consumption of sugar-containing drinks (81.5%/71.5%) and administration of drinks (p = 0.453) in the case of children whose parents had previously received/not received oral hygiene information. Mothers who exclusively breastfed until the age of 6 months were more likely to choose to offer water (75%/52%) from cup (68.1%/28.8%) later. The mother's highest level of education plays a key role in both the commitment to breastfeeding (tertiary: 53.4%, secondary: 34.2%, primary: 37.5%) and in reducing the incidence of caries (p = 0.015). Parental oral hygiene preventive instruction is currently ineffective. Based on our results, dental screening should be started before the age of 1 year, that would also provide an opportunity of effective, regular dental prevention counseling. There is a need for the integration of the basics of early childhood caries in the continuous professional training of district nurses and pediatricians. Orv Hetil. 2021; 162(22): 861-869.